Az 1918 őszétől 1919 teléig tartó, rendkívül mozgalmas bő egy esztendő krónikája mindmáig számos vitára ad okot a történészi és emlékezetpolitikai értékelések nyomán.
Az eltérő értelmezések között igyekszik rendet vágni a Gulyás László történész főszerkesztésében megjelenő, A trianoni békediktátum története hét kötetben című könyvsorozat. A tavaly megjelent hatodik kötet tíz fejezetre tagolódik, és harmincnyolc szakember munkáját fogja össze. Miként a szintézisírás nehézségeiről szóló előszó is leszögezi, a korszak eseményeinek és főszereplőinek utólagos megítélése igencsak sokszínű. Napjainkban sincsen egyértelmű álláspont többek között arról, hogy miként értékeljük példának okáért az 1918 októberétől 1919 márciusáig hazánk élén előbb miniszterelnökként, majd pedig köztársasági elnökként álló gróf Károlyi Mihályt. Alapvetően pozitív alakja volt történelmünknek, vagy országveszejtő „vörös gróf”, esetleg csak a feladatára alkalmatlan politikus?
A szervezet közleményében hangsúlyozta, az utasok összességében pozitívan ítélik meg a tavaly 25 járatra kiterjesztett első ajtós felszállási rendet, melyet tovább most tovább bővítenek.
Más muszlim országokban játszanak sakkot, Afganisztánban azonban úgy tűnik, már nem fognak sokáig.
A kézikönyv sokrétű célt tűz ki és valósít meg, ugyanis nem pusztán ismerteti az érvényben lévő helyesírási szabályzatot, hanem magyarázza, értelmezi és példákkal illusztrálja is az abban foglaltakat.
A miniszterelnök a közösségi oldalán üzent a 142 ezer izguló diáknak.
Neves brit szerző írt végre könyvet Magyarország második világháborús szerepéről – de elérkezett végre a tisztánlátás ideje?
Egy ismert matematikai számsorra lettek figyelmesek a szakértők.
Élesedik a román elnökválasztás: a radikális jobboldali jelölt nagyon látványosan hajt a magyarokra.
A nyugellátásokra fordított összegek is meghaladják az egy évvel ezelőtti kifizetéseket.
